A Nők és a Sör
A sört évezredekre visszanyúló történelme során fogyasztották nők és az erősebbik nem képviselői egyaránt, valahogy mégis inkább a „férfiak itala” jelző ragadt rá. Pedig a legendák szerint a sört egy nő találta fel 7000 évvel ezelőtt Mezopotámiában, miközben tönkölybúzából ősi kenyeret készített.
Az ókortól kezdve a középkori céhes sörfőzés elterjedéséig számos példa mutatja, hogy a folyékony kenyér elkészítése bizony az asszonyok feladata volt. Az ókori Babilonban nők üzemeltették a sörházakat, a germán ősmondában, az Eddában, pedig egyenesen a nők privilégiumaként írják le a sörfőzés mesterségét. Ők ugyanis azt tartották, hogy mivel a nők adnak életet gyermekeiknek, csak ők lehetnek képesek arra, hogy a gabonát aranyló nedűvé változtassák.
Az úrhölgyek és a sör
A sörfőzés a germán törzseknél alapvetően női munka volt. Ez természetesen a közrendű nők feladata volt, nem a magas rangú hölgyeké. Az úri hölgyeknek is voltak azonban sörrel kapcsolatos feladataik: lakomák alkalmával ők szolgálták fel az első kör sört. A lakomák rendje Az ősi germán lakomákon természetesen rengeteg sör fogyott, hiszen ez volt a legfontosabb alkoholos italuk. Az első kör sör megivása azonban még nem a féktelen vigasság, hanem egy rítus része volt, ami szigorú rend szerint zajlott. Az első sört nem a szolgák, hanem a jelen lévő legmagasabb rangú nő szolgálta fel. A 8. század körül keletkezett óangol hősköltemény, a Beowulf tanúsága szerint akár még egy királynénak is a feladata lehetett, ha történetesen ő volt a lakomán a legelőkelőbb nő. Az első kör sört mindenki egyetlen díszes kupából vagy serlegből itták, amit a nő szigorúan kötött rendben vitt körül az asztal körül. Először a jelen lévő legelőkelőbb férfit kínálta meg, és miután az ivott a kehelyből, továbblépett vele a rangban következőhöz. Végül a legfiatalabbak és a legalacsonyabb rangúak kaptak inni. Az ily módon elfogyasztott első kör sör után a felszolgálás feladatát közrendűek vették át az úrhölgytől, és elkezdődött a valódi ivászat. A rítus a vezető és a neki hűséget esküdt harcosok egymás iránt vállalt kötelezettségeit és testvériségét fejezte ki.
Velük temették
Az első kör sör felszolgálása annyira fontos közösség összetartó szerepe volt a germán hölgyeknek, hogy népvándorláskori előkelő női sírokban az ital felszolgálására szolgáló edényeket tártak fel: az ékszereik mellett a söröskupákat is velük temették. Egy női feladat Ha azonban a sör teljes, legalább hatezer éves történetét nézzük, meglepő dolgot látunk: a férfiak megkérdőjelezhetetlen dominanciája a sörfőzésben valójában csak öt-hat évszázados jelenség. Több ezer éven keresztül a nők főzték a sört. Az ókori Mezopotámiában a nők feladata volt a sörfőzés, a kocsmákat is ők vezették. Egyiptomban is hagyományosan női szerepnek tekintették a sörkészítést, bár férfi serfőzők is akadtak. Az ősi Európában az olyan sörivó európai népeknél, mint a keltáknál, a germánok, vagy akár a finnek, szintén a nők főzték a sört. A céhes, majd az ipari méreteket öltő sörfőzés elterjedésével szorultak csak ki a gyengébbik nem képviselői az üst mellől. Ám a hölgyek nemcsak a sörfőzésben, hanem annak elfogyasztásában is jócskán kivették részüket.
Felhasznált irodalom:
Berry Verhoef: Sörök enciklopédiája. Pécs. Alexandra Kiadó, 2010.
(Vétel-Eipl, 2003).
Kapcsolódó termékek
(7)