Blog


„Vadat és halat, s mi jó falat
Szem-szájnak ingere…”
Írja neves költőnk, Arany János a Walesi bárdok című művében. Nem csoda, hogy versbe foglalták a csodás vadhúsokat, hiszen Magyarország vadásznemzetnek számított és mindennapos volt a vadételek fogyasztása. Manapság sokan félnek a vadhústól, pedig semmivel sem bonyolultabb finom ételt készíteni belőle, mint sertésből vagy marhából.

A tarja a sertés nyaki része. Az egyik legfinomabb húsrész, magas zsírtartalma miatt kiváló alapanyag grillezéshez, frissensültnek és flekkenként is fogyasztható. Csontos és csont nélküli tarjával is dolgozhatunk, attól függően milyen ételt szeretnénk elkészíteni. A szeletelt csontos tarja natúr frissensültként igen gyakori a tányérokon, ha grillparty-ra készülünk, előtte mindenképpen pácoljuk be. A csont nélküli, füstölt tarja főzelékek, ragulevesek kiegészítője, de egyre gyakoribb, hogy a húsvéti sonkát helyettesítik vele. A vékonyra szeletelt füstölt tarja pedig igazi csemege lehet egy hidegtálon.

Mi jut eszünk arról a szóról, hogy „gyulai”. Szinte biztos, hogy a gyulai kolbász a leggyakrabban elhangzó válasz. Kevés olyan élelmiszer van Magyarországon, amely olyan hatalmas múltra tekint vissza, mint a Gyulai kolbász. De minek köszönheti népszerűségét eza szárazkolbász, egyáltalán mit nevezünk Gyulai kolbásznak és miért érdemelte ki a Hungarikum címet?

A hagyományos nagy téli disznóvágások végeredményeként finomabbnál finomabb falatok díszelegtek a kamrákban: szalonna, füstölt sonka, tepertő, teli zsírosbödönök, hurkák és kolbászok. Szerencsére a mai kor emberének nem kell megvárnia a disznóvágások idejét, mert a henteseknél és a boltok polcain bármikor elérhető a friss hentesáru.

Ki ne imádná a mennyei ízéről híres sonkát? A pármai sonka, a serrano sonka és a magyar házi sonka is szárításos eljárással készül. Ennek keretein belül a gondosan kiválogatott, legfinomabbnak tűnő sonkákat egy jól szellőző helyen felakasztják. Az eljárás fontos eleme a húslé távozását elősegítő sózás, majd a megfelelő páratartalom és hőmérséklet beállítása a szárítás során. A pármaihoz és a serrano sonkához képest a magyar sonka elkészítésekor egy plusz lépés is bekerül az eljárásba: mégpedig a füstölés. Az alapvető különbséget a sonkák között tulajdonképpen a származási helyük és az elkészítés részleteiben fedezheted fel.

A húsvét az egyik legnagyobb családi ünnepünk, amelyhez a húsvéti sonka elengedhetetlen kellék! De mi is kell az igazán finom főtt sonkához?
Sonka főzése
Mondanunk sem kell az egyik legfontosabb összetevő a jó füstölt sonka,- ideális ha hagyományos házi sonkát tudunk beszerezni-, na de hogyan is főzzük, hogy ne rontsuk el!
Elöljáróban annyit, hogy Kb 2.5-3 órára lesz szükségünk az elkészítéshez, ha az áztatás nem számítjuk bele. Előkészítés Főzés előtt mossuk meg a sonkát, majd áztassuk 1-2 órát hideg, bő vízben. Fontos, hogy a zsíros réteget ne vágjuk le, mert kiszárad a sonkánk a főzés során, illetve fontos íz anyagokat veszíthetünk! Ha nagyon sós a hús, akkor egy egész éjszakát is áztathatjuk! (Hogyan tudhatjuk, hogy nagyon sós? Egyszerű. Kóstoljuk meg J) Áztatás után öntsük le a vizet róla, majd újból öntsük fel friss hideg vízzel, úgy hogy ellepje! Már indulhat is a főzés!