Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü
hu
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Minden, amit a szalonnáról tudni illik

Minden, amit a szalonnáról tudni illik

Szalonna sokféle van. Ismerünk angolszalonnát, Kolozsvári szalonnát, füstölt szalonnát, sózott szalonnát, erdélyi szalonnát. De vajon tudjuk-e melyik elnevezés milyen szalonna fajtát takar?

Ebben próbál segíteni ez a cikk!

Szalonna, kolozsvári szalonna, angolszalonna- avagy amit a szalonnákról tudni illik

szalonnánál kevésegyszerűbb húsipari termék létezik, mégis több gumiszerű, nyúlós, édeskés termék van a magyarországi hipermarketekben, mint szalonna. Kis keresgéléssel azért ráakadhatunk a minőségre is, pedig szalonnafronton nem kapaszkodhatunk jó külföldi termékekbe.

 

Szalonna definíciója

A Magyar Élelmiszerkönyv megkülönböztet sózott, sózott (pácolt) és füstölt, sózott-pácolt-füstölt-főtt, továbbá sült szalonnákat, valamint az angolszalonnát. A sózott kivételével - amelyet csak só tartósít - mindegyik termék előállításánál természetesen lehet gyorspácolni, füstaromázni. A gondok itt kezdődnek, és a burgonyakeményítővel, ízfokozókkal végződnek. A szalonna a hagyományos eljárásokkal - sózás, házi füstölés - remekül tartósítható termék, ám az ipari technológiák pont ezt a tartósságot nem tudják létrehozni, ezért az olykor eleve undorító szalonnaszerűségünk még jól be is penészedik.

Ilyeneket általában az országos hálózattal rendelkező hipermarketekben lehet venni. A helyzet sajnos még az ilyen helyeken kapható kolbászokénál is rosszabb.

Szalonna fajtájai, kolozsvári szalonna

Szalonna alapanyaga, avagy hízzon a disznó!

Ami rögtön feltűnhet a szalonnák összetételét firtató vásárlónak, szalonna ára azaz a jó szalonna nagyon drága, 1500-2000 forint körül van kilója, ami már húsban sem az alsó kategóriát jelenti. Ez a meglepő ár a sertésipar húsközpontúsága miatt alakult ki, a szalonnához ugyanis nem kevés zsír is kell.

"Minél nagyobb egy állat, annál jobb a szalonnája, egy 300 kilós koca hátából olyan szalonna lesz, de olyan... Az már elég vastag és kellőképpen érett ahhoz, hogy ne legyen rágós a végeredmény. A húsdisznó vékony szalonnája viszont nemcsak vékony, hanem más a szerkezete, a zsírszövete is, annak sose lesz jó szalonnája. Sokat számít a takarmányozás és a vágóállat fajtája is, hiszen egy húsdisznó azért húsdisznó, mert úgy alakították a genetikáját, hogy húst növesszen, ne zsírt. A nagyipari sertéstartás nem kedvez a szalonnának, hiszen ott húselőállításra vannak berendezkedve. Nem nagyon vannak már hatalmasra hizlalt, évekig nevelt sertések, így az a kevés felértékelődik, de eleve nagyobbak a költségei egy hosszabb ideig tartott állatnak. Ezért olyan drága a szalonna és a tepertő is.

füstölt szalonnát füstölni is kell, ami extra munka, kell hozzá füstölő stb. Értehető a magasabb ár...

A hazai nagyipari tenyésztésben a sertések vágósúlya átlagosan jóval 200 kiló alatt van. Vannak azonban olyan termelők, akik csak 200 kiló feletti sertést használnak. Az ennél kisebb állatoknál a szalonna hús-zsír aránya nem lesz jó. Csak a jól kihízott hízónak van olyan jó szalonnája, ami egész évben szalonna marad és a húsos része nem szárad keményre. Amit januárban eltesznek, az az év végére sem szárad ki. Persze lehet vékonyabb szalonnát is készíteni, csak hamarabb el kell fogyasztani, mert a húsrész egy idő után ehetetlen lesz.

Magyarországon minden a mangalicától hangos, ez a fajta pedig éppen szalonnát ad bőséggel, tehát akár meg is nyugodhatunk. De akkor hol van a boltokból az a sok mangalicaszalonna? A hazai mangalicaállomány legnagyobb karriert befutó részét a Pick Szeged Zrt. vágja le. Ezeknek az állatoknak a szalonnája is figyelemre méltó lehet, de sajnos ebben a formában le kell mondanunk róla, mert a Pick ez esetben jórészt a japán és a német piacra dolgozik. 

Szalonna készítése- Hogyan legyen finom a füstölt szalonna?

A füstölésre szánt szalonnát mindenekelőtt sózni kell, és a sóban pár napig állni hagyni. Egy jó mester 20-30 kg szalonnára számol 3 kiló konyhasót. Szokták mondani, hogy a fehér szalonnákat nem lehet elsózni, és ez igaz is, mert azok nem veszik föl annyira a sót. Viszont a húsos szalonnákat nagyon is el lehet, úgyhogy vigyázni kell. A szalonnát be kell dörzsölni a sóval, és négy-öt napig érlelni benne. Ha nagyon nagy hideg van, akkor tovább is, mert hidegben lassabban mennek végbe az ilyenkor szükséges folyamatok. Ez alatt az idő alatt a sóban rendszeresen forgatni kell a szalonnát. Ha ez megvan, akkor langyos vízzel kell lemosni, megtörölni, és csak ezután mehet a füstölőbe.

"A pácoláshoz lehet még speciális fűszerkeveréket használnunk, de mi ezt nem ajánljuk, hiszen az érlelést, pácolást amúgy sem lenne szabad gyorsítani, a legtöbb nagyipari terméknek az az egyik baja, hogy nem hagynak kellő időt erre. Ha valaminek két hónap kell, akkor annak két hónap kell, és hiába tűnik úgy, hogy két hét alatt megoldottuk a dolgot különböző vegyszerekkel, nem lesz ugyanolyan a végeredmény. Ez ugyanígy a kolbászokra is igaz.

A hazai szalonnák (és más füstölt áruk) másik nagy baja, hogy a legnagyobb részük sosem látott füstöt. "Befújják, vagy belemártják aromába, amivel tényleg lehet neki valami füsthöz hasonló ízt adni, de az messze nem lesz az igazi.

 

A szalonna eredetisége- a nemzetiszínű igazság

kolbászkörképnél már feltűnt, a termékek csomagolásain a gyártók előszeretettel használják a magyar trikolórt, és nagy erőkkel mennek rá a született belvárosi fogyasztó szívében is élő vidéki nosztalgiára. Azt azért ne felejtsük el,  hogy a "régimódi" vagy "hazánk íze" elnevezések nem szerepelnek az Élelmiszerkönyvben, mint minőségi különbséget jelölő fogalmak, de józan paraszti ésszel átgondolva: mióta is régimódi dolog ízfokozóval megküldeni egy szalonnát? Sőt, pusztán a magyar zászlótól sem lesz finomabb semmi.

Sajnos vannak olyan termékek, amelyeken a szalonna mennyisége már százalékosan van megadva, ezek a császárcsíkok.  Legyenek éberek, és már a szalonnákon is olvassák el az alapanyaglistát! És ha az bármit tartalmaz a szalonnán, són, pácsón kívül, gondolják át még egyszer, hogy a szervezetüknek szüksége van-e erre a megrázkódtatásra, és inkább keressék a hagyományosan füstölt és hagyományosan pácolt termékeket.

 

 Szalonna fajták Kolozsvártól Erdélyig

  • császárhús - oldalas, dagadó egyben a hátaszalonnával, mindez kicsontozva, megformázva
  • kolozsvári szalonna - pácolt és füstölt császárhús (régen mindig csontos volt)
  • bacon - lebőrözött császár, pácolt, főtt, szeletelt. A klasszikus bacon karajos császárhús volt, pácolva, főzve, szeletelve
  • főtt császár/sült császár - értelemszerű eljárással a kolozsváriból készülnek
  • erdélyi szalonna - pácolt és főtt hasaalja
  • csécsi szalonna - pácolt, abált tokaszalonna
  • kenyérszalonna - lényegében egy nagyipari melléktermék, amely a húsdisznók vékony szalonnarétegéből készül, 1-2 cm vastag
  • teaszalonna - a sertés kabátszalonnájából készül, valahol a kenyér és a hátaszalonna közötti 3-3,5 cm-es vastagsággal
  • sózott fehér szalonna- nem füstölt, sóban tartósított hátaszalonna, legalább 4 cm vastag
  • füstölt szalonna - pácolt, füstölt hátaszalonna
  • angolszalonna - karaj hátaszalonnával, bőrrel
  • pörc - feltekert, egyben kisütött hasaalja
  • tepertő - felkockázott, bőrös/bőr nélküli szalonna, kisütve

 Ne feledjék, mindig ügyeljenek a minőségre!

Amennyiben további érdekességekre kíváncsi a szalonnáról, ajánljuk a Wikipédia bejegyzését!

 

Kolbászos csapat

 

Tartalomhoz tartozó címkék: szalonna